egy vizes torolkozo illata es nyakamba szakadnak a gyerekkori emlekek.
illetve nem. nem szakad semmi. en probalok kapaszkodni a foszlanyokba, amik - per definitio - foszlanak egyre. semmi eselyem sincs es marad egy uresseg, amit leirni v elmondani nem lehet.
ures.
es nyilvan a legrosszabb modon: ugy hogy kozben tudom: nem volt mindig ures. vmikor volt ott vmi, amit - ha csak nagy ritkan is, de - elo lehetett venni, lehetett nezegetni.
mar nincs. mara csak a meta-nosztalgia marad: h tudom, h volt vmi amire szerettem visszaemlekezni.
joejt, szep almokat.